2016. március 20., vasárnap

Részlet Izge királykisasszony és Mozga lovag meséből

-          - Rossz neked ez a sok csodálkozás?
-          - Régebb rossz volt. De van abban valami jó, ha az ember nagyon nem úgy néz ki, mint a többiek, ha furcsább, másabb. Eleinte rossz, mert az emberek bizony sokszor tesznek mindenféle csúnya megjegyzéseket is. De aztán megszokod, hogy rád mindig rádcsodálkoznak, akkor is észrevesznek, ha semmit nem teszel azért, hogy észrevegyenek. És, ha már így is, úgy is mindenki meglát, akkor nem kell megjátszd magad, azt játszd, hogy te jobb, vagy szebb, vagy okosabb vagy a többinél.
-          - Mint például Okoska, a Hupikék Törpikékből.
-          - Mint például ő. Lehetsz nyugodtan olyan, amilyen. És kész. És ha más furcsa vagy különc
emberekkel találkozol, akkor nem állsz neki bántani őket, mert tudod, milyen érzés az, amikor téged bántanak.
-          - Rám is azt mondta egyszer az egyik barátom, hogy bébis vagyok.
-         -  Na, akkor tudod, miről beszélek.
-          - Igen. És Mozga lovag mit mondott Izge királykisasszonynak?

Mozga lovag, miután elmúlt első zavara, azt mondta Izge királykisasszonynak: - Hogy neked
milyen ragyogó szemed van, te lány!

-         -  Pont, mint apa neked.
-          - Pont. És azért mégiscsak szép volt Izge királykisasszony, emlékszel, még a virágos rétnél
is szebb.
-          - Igen. Mesélj tovább!

De ekkor forró szél heve sepert végig a palotán. Megérkezett a hétfejű sárkány. Már

messziről látta, hogy Izge királykisasszony nem várja őt az ablakban, ahogy azt meghagyta neki. Dúlva-fúlva rontott be. 

mese, meseregény, Ábel Kiadó, Kónya Eszter,

Fotó: zsolt.ro
© Gergely Edó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése