2015. december 22., kedd

Ajándék-emberek

Egyszer, amikor nagyon nagy szükségem volt pénzre, mert egyébként nem tudtam volna megvenni a repülőjegyet az első nyugati útamra, hogy ösztöndíjas lehessek külföldön, valakik kifizették a repülőjegyemet. Aztán, amikor már az önérzetem nem engedte meg, hogy a szüleim nyakán éljek, egyetemistaként, került egy olyan finn diákom, aki igazából társalkodónőnek használt. Az állítólagos angolórák ideje alatt csak finnül beszélgettünk, jól tartott finom ételekkel, és becsületesen kifizette nekem az órát, többet, mint amennyit kértem. Meg is tanultam az "angol órák" alatt folyékonyan finnül. 
Aztán egy férfi ellopta egy nagy rakás pénzem, nem akarlak ijesztgetni, ezért inkább nem írom le, hány ezer euróról van szó. Akkoriban nem tudtam, hogyan bánjak a pénzzel, nem becsültem, így az Élet ennek a férfinak a személyében, elvitte tőlem. Sok évre rá megismertem egy nagyon bőkezű támogatót. Kifizette, vagy jelentősen bepótolt a képzéseimbe, amikre jártam, s amelyek rengetegbe kerültek. Ha megpróbálnék egy egyenleget készíteni, szerintem most tartok kb a nullánál, az ellopott, kisebbfajta vagyon és a képzésembe és támogatásomba befektetett összeg talán most egyenlítődött ki.

 Cimbora, ünnep, életmód tanácsadás, hagyomány,


Talán nem értitek, hogy karácsony közeledtével miért írok a pénzügyeimről. Nos, mivel ez a legkézzelfoghatóbb anyagi csereeszközünk, ezeknek a velem történteknek a segítségével akartam megmutatni nektek egy érdekes dinamikát. Az élet mindig egyensúlyra törekszik. Valahogy úgy, hogy közben mindig a fejlődésünket segítse. És ehhez nem átall úgynevett "jó" és "rossz" embereket felhasználni. Mert milyen jó, hogy ellopták a pénzem, másképp megmaradtam volna egy infantilis gőgben, így legalább megtanultam a helyén értékelni és becsülni azt. Ugyanakkor nem kapok szívbajt, ha nagy kár ér, inkább megnézem, az a nagy kár mit vitt el tőlem és miért. És milyen jó az is, hogy vannak támogatóim, hogy megtapasztalhatom a bőséget, az élet megannyi ajándékát. 
Cimbora, ünnep, életmód tanácsadás, hagyomány,
Amikor szükséget szenvedtem, akkor a szűk-séget kellett megtapasztalnom, hogy tudjam, milyen érzés az, amikor az ember kilátástalan, nem lát ki a fejéből, nem látja a fényt. Amikor elárasztott a bőség, akkor a bő-séget kellett megtapasztalnom, hogy kitágul a világ, bővül a mellkas, megmutatva, amit fejből kilátással kerestem, szívvel érzéssel kellett volna. Hogy a másik ember ajándék voltát a szívem lángjának fényénél ismerhetem fel. Ha nincs ez a saját szív-fény, akkor beszűkülök, s önmagam farkát harapó vicsorító, szükölő kutyaként viselkedem. 
Cimbora, ünnep, életmód tanácsadás, hagyomány,
Jönnek az ünnepek, ilyenkor sok haszontalan ajándékot is kapunk. Ne törődj velük, mert csak jól felbosszankodsz. Hanem inkább, ha kell, titokban, mustráld meg egy kicsit szíved lángjának fényénél az ajándékozót. Lásd, a sok minden ellenére, amin ő is keresztülment, ő is ajándéka az életnek, éppen úgy, mint te. Ehhez semmi mást nem kell tenned, csak fókuszt váltanod, arról, hogy én kapok ajándékot arra, hogy egy ajándék-ember találkozik egy másik ajándék-emberrel.
Cimbora, ünnep, életmód tanácsadás, hagyomány,
Megjelent a decemberi Cimborában.
Áldást, békességet!

© Gergely Edó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése