2014. augusztus 29., péntek

Tanácsadás egyperces

Emlékeztek a tévés szupergyors szereplésemre? Amikor behívtak, csak aztán a "prioritások" miatt a 15-2o perces beszélgetésből 5 perc lett? 

Nos, akkor az az öt perc valakit megérintett. Felhívott. Telefonos tanácsadásba fogtunk. Összesen három alkalom volt. Ma volt az utolsó. Záró szavaival lelkendezve mondta, "nem is említettem neked, azt hiszem, hogy jártam pszichológushoz is, és ott egy év alatt nem értünk el olyan eredményt, mint veled ez a három alkalom alatt". 

Amikor a tanácsadás elején szoktam figyelmeztetni a hozzám fordulókat, hogy ez rövid lesz, van, aki megijed, van, aki zokon veszi, olyan is, aki elcsodálkozik. És tényleg úgy látom, ha pár alkalom alatt nem tudom hozzásegíteni a hozzám fordulót, hogy jelentős változás induljon be, akkor nem én vagyok az ő embere. És nincs értelme folytatni. Eddig csak egy embert küldtem máshoz, és jól tettem. 

És amiért megosztom ezt veletek, az azért is van, mert hálás vagyok a háláért, és ajánlom is rögtön fel az én tanáraimnak, és a Csodálatosságnak. A másik meg azért, mert szeretnék rámutatni arra, hogy amit pillanatnyi kudarcként élsz meg, lehet, hogy épp elindít valahol valamit, és soha, de soha nem tudhatod, hogy az miként, hogyan érik be. 



 
Engedjétek hozzátok érni a szíveteket!


(Sütő Zsolt fotó)

© Gergely Edó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése