2014. január 3., péntek

Kopogó tél

Egy régi, bukaresti időkből származó versem, most aktuális:



Kopogó tél

Kopog a kő kopp
Károg a holló
Szürke kedvű telek járnak
Elkerül a hó

Nem hull az oldó
Fehér takaró
Betonbeton ködben állunk
Hallgat a város

Csitt csitt angyalom
Ne szipogj nagyon
Éltedmentőn éltedváltón
Tán befed a hó
 


© Gergely Edó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése