2011. április 21., csütörtök

a karma karmában (egy mai barátnős telefonbeszélgetés visszhangja)

néha az az érzésem, hogy emberek, akiknek valami más bajuk van, valami, mittudomén mi, akármi, nem azon dolgoznak, amin kellene, hanem egyfolytában más emberektől, helyzetektől várják a visszaigazolást, hogy ők jók. vagy pl jó nők. tehát, valamiért önbizalomhiányuk van, de nem azt nézik meg, hogy ez miből eredhet, mert ezen lehet, hogy nagyon fájdalmas dolgozni, hanem bekapják a pillanatnyi drogot, azt, hogy learatják a tetszés sikerét a férfi tekintetéből. én is csináltam, és biztos, hogy még most is csinálok ilyet. ennek azonban súlyos következményei vannak.

azt mondják, hogy a flört jót tesz, a kacérkodás. nem tudom. nem hiszem. azok a nők, akik ebből élnek, mihelyt nem tetszenek már a férfiaknak, olyanokká lesznek, mint valami rongybábuk. kacérságuk máza nélkül kiégettnek, üresnek érzik magukat. az a férfi, aki pedig szintén bekapja a felé villanó, nyalókát kínáló női trükköt, utána hazamegy, és cirkuszol egyet a feleségével. és még csak fel sem teszi a kérdést magában, hogy mi történt, mert a drog hatása alatt áll.

és mit is mondjak azoknak a barátnőimnek, akik állandóan nős vagy foglalt pasikat vonzanak be az életükbe? tartsanak önvizsgálatot? tegyék fel a kérdést, hogy egy szabad, független pasival való kapcsolattól, ami nehézségeket, de ugyanakkor fejlődést hozhatna be az életükbe, súlyt, de ugyanakkor többletet, feladatot, de ugyanakkor szövetséget, igen, hogy ezen miért nem akarnak dolgozni? hogy az önmegvalósítást miért énmegvalósításban és nem mimegvalósításban fogják fel? miért részesítik előnyben a fast food-ot? a választ mindenki maga tudja. vagy nem tudja. de most azok a barátnőim, akik nős pasikkal szeretnek járni vagy flörtölni, kíméljenek, mert, attól félek, kíméletlen és igazságtalan leszek velük. és fájdalmat okozok.

amikor a bölcsesség ismét kivirágzik bennem, sütök majd nekik egy finomat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése