2011. március 9., szerda

tavasz

Bartok születésnapján írtam egy verset, 2005-ben. azóta is tavasszal eszembe jut.

na, repedésben rügy a reményeket s áhoj

Tavasz

a mi mindennapi derűnket
add meg nekünk a csodát
betonporos rengeteg
nem ígér holnapot se mát
a tavasz ereje kinnreked
be csak a fuvallata ér
a veréb szürkét berzenget
repedésben rügy a remény
hogy egyszer nekünk is házunk lesz
udvarunk virágzó fáink
zöldellni fog a ragyogás
s világunk közepén állunk...

a csendben a város feldübög
szívem hangja eltéved
s én itt maradok szomorún
fejem az asztalon
(f)élek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése