2010. december 23., csütörtök

Karnevál, amikor mindenki más helyén van

Márkusnak már pár hónapos csecsemő korában rendkivüli érzéke volt a helyzetkomikumhoz, abszurd humorhoz. Rendesen röhögött. Mert ő már akkor látta, amire én most kezdek rájönni, hogy kedvenc abszurd nagyjaim (Vonegut, Ionesco, Caragiale, Hamvas, kapásból)nem azért nagyok, mert valami szokatlan fantáziával bírtak, hanem mert nem csak le tudták, de le is merték írni azt, ami van(hm... az asztalfiók hamvasi luxusszabadsága).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése