2010. augusztus 3., kedd

váltás

ma reggel, gomboccal a torkomban, amikor tudtam, hogy hamarosan felveszik a telefont és csalnom, hazúdnom kell, ismét eldöntöttem, hogy muszáj lesz beadnom a felmondásom, mert így nem lehet élni. hiába adnak sok pénzt és hiába mindenki kurva, ilyen vagy olyan szinten eladja magát, pénzért, ezt a kurvulást, ami itt folyik, nem birja a torkom.

és akkor eszembe jutott, hogy beszélgető leszek. az emberek tini korom óta járnak hozzám elbeszélgetés terápiára. időm nincs, hogy szakképzett terapeuta legyek, de szívem van, hogy az emberek elevenen távozzanak egy-egy beszélgetésünk után. Marika azt szokta mondani, hogy én élőben vagyok az igazi, Leena, a finn nő, aki eredetileg angol órákat vett volna tőlem, azért fizetett igazából, hogy élvezhesse a beszélgetéseinket, Pentti, a házigazdám, alig várta, hogy hazaérkezzék s mielőtt én el, még egy kicsit megbeszéljük a nap eseményeit. Ideális társalkodónő vagyok, terápiás hatással. S mivel nagyon szeretek beszélni s növesztem a harmadik fülem, és Csilla barátnőm azt mondta, hogy engem tanítani kellene, Orsi barátnőm pedig, hogy kár, hogy nem jegyzetelt, úgy gondoltam, ezennel meghírdetem beszélgető óráimat. Lássuk, mi lesz belőle. A javasasszonyokkal és terapeutákkal ellentétben én nem ígérek semmit.

Nemrég voltam egy gyerekorvosnál, házhoz vittem Márkust. Amikor a tarifáról kérdeztem, azt mondta, ha tudok, adok, ha nem, nem, s ha igen, akkor annyit, amennyit jónak látok. Hát én is így fogok működni, és kész. Nem tanácsadó, nem terapeuta és nem csodadoktor. Hanem beszélgető, társalkodó. Ennyi.

Várom a jelentkezőket.

2 megjegyzés: