2010. június 29., kedd

Energia, te Minden!

Legutóbbi németországi látogatásunkkor legalább annyira örültem a házak tetejéről vakító napkollektoroknak, mint az integető turbináknak valamikor 2000 elején, amikor először utaztam át Dánián.

Itt nálunk minden lassan megy, de legalább az emberek azt érzik, hogy van értelme. Első generációsoknak érzik magukat a most alkotók, alakítók, újítók, fejlesztők, hazai befektetők.

Hogy mikor lesz olyan házunk, mint a barátnőmé, hogy saját napenergiás fűtésünk legyen, azt nem tudom, de legalább épül a szélpark, szaporodnak a bicikliútak és térképek.

S amennyire izgultam, hogy hogyan fogok boldogulni a kolozsvári forgalomban kezdő városi bicikliskánt, pont olyan lazán tekerem, még énekelek is közben, s újabban a hajam is kiengedem, hadd lobogjon, legyen dolga a szélnek :) Lehet, gyermeki vakmerőségemből fakadóan ez a gyors alkalmazkodás, de az is lehet, azért vagyok nyugis biciklis Kolozsvárt, mert sokáig voltam gyalogos Bukarestben. Ha így folytatom, vajon hol leszek pilóta vénségemre?

2 megjegyzés:

  1. Hmmm. szélpark. Ezzel kapcsolatban majd lesz egy érdekes bejegyyzésem.
    De mar most is van egy.
    http://soundandview.blogspot.com/2010/06/brooks-agnew-demonstralja-szel-es.html

    VálaszTörlés
  2. elolvastam, aztan rogton azon kezdtem gondolkodni, hogy vajon kinek erdeke, hogy romaniaban ne teremjen semmi a sok esotol s mi kelljen itt egyuk a sok kulfoldi murkot? :-/

    VálaszTörlés