2010. április 23., péntek

a láthatatlan, a végtelen történet

mert mi van, ha eljössz teázni, s már akkor megismerlek...
s ha véletlen nem kotyavetyélem el a pénzem, és elmegyek veled a világ tetejére és így ismerkedünk...
ha találsz ott magadnak egy két hajfonatost s nem várod meg, míg megnő a hajam...
ha nem ugyanaz a vágya minden porcikámnak, szeretni téged...
ha nem ülök vonatra utolsó pillanatban s cocokázom ide, ahol most kikötöttünk...
ha visszafordulsz az utolsó pillanatban s nem jössz velem megnézni, van-e még kék a nap alatt is...
ha, ha...

s most itt teázgatunk hárman, néha beállok Eiffel-toronynak, ha már Párizs, s ha már ennyi sok hely nőtt a fejünk felé
és éljük az egyetlen történetet, mit kipróbálni megadatik, végtelenül sok érzelemmel, hangulattal, gondolattal, változással, színnel, fénnyel, játékkal

így tesszük láthatóvá és végessé a láthatatlan, végtelen történetet minden pillanatban

2 megjegyzés:

  1. Edó, ez nagyon szép. Még akkor is mondom, ha pofátlanság ehhez a végtelenhez kommentet fűzni.

    VálaszTörlés