2010. február 25., csütörtök

ideiglenes

itt is addig voltam ideiglenes lakos, míg már a negyed negyed köszön nekem. hála ideiglenes la-kos-kodásomnak, amely már, úgy látszik, szokásommá vált, dolgaim állandóan kicserélődnek. azt hiszem (vagy szeretném hinni), fogynak is. ebben az a jó, hogy egyfolytában kapom a remindereket, ez az egész utazás ideiglenes. a rossz az, hogy néha jól fogna gyáva lelkemnek egy kis tárgyi kapaszkodó is, és olyankor nem nagyon van, amibe.

régebb akartam írni egy bejegyzést arról, hogy aki a tárgyakhoz jobban ragaszkodik, mint az emberekhez, az egy idő után a tárgyaival marad. úgy gondoltam, hogy az egy nagyon spiri bejegyzés lenne. erre fel egy nagyon hétköznapi árnyalat térített észhez egyik nap. hogy végül is az is helyénvaló, ha valaki a tárgyaival veszi körbe magát, azokkal teremti meg a meghittséget, a biztonságot nyújtó légkört, azokba lehel lelket. ha neki így jó, ha neki ez kell, ha az ő ideiglenességéhez ez nyújt örökkévaló vigaszt.

s amíg levadászok a netről egy ideiglenes pulykareceptet a pulykához, amit az erdélyen kívülrekedt magyarok boltjából szereztem tegnap, olvassátok Szilágyi Domokos ideiglenes versét:

KÉRVÉNY
Alulírott, ideiglenes
lakos a XX.
század negyedik, ötödik,
hatodik s hetedik emeletén,
alulírott, vagyona: még 30-40 év,
kamatok: infarktus, vélt véletlen, ki tudná,
vagy szándék, elborult; alulírott,
egyelőre bejelentve, ott, ahol
köröztetni fogja előbb-utóbb
Elmúlás (őfelsége), és lefoglalja majd
ingó verssorait,
alulírott, külföldi bolygókon honos
rokonait tudakozván,
alulírott, született júliusban, elkárhozott
mind a négy évszakban,
alulírott, még mindig félúton
(és félúton tán mindörökké),
alulírott, szolgálatos
a tájon, ahol tinta tóban
béka hangol, sás sötétség sustorog,
csillagokat csördítenek láthatatlan
ostorok,
alulírott, ki szólott nagy-kiáltván:
“Hiszek, Uram! Légy segítségül
az én hitetlenségemnek!” -,
alulírott, megutálván
a föltámadás szadizmusát,
alulírott, a XX. század hetedik
s a VII. század huszadik emeletén egyszerre,
ideiglenesen;
alulírott, kinek fejére láthatatlan
csillagokról hull látható ezüst-korom,
alulírott, éjjeliőr egy
tört-ezüst-koron, amely majd
beolvasztódik alulírottal együtt;
alulírott, aki nem írt alá
szerződést se a régvoltakra,
se a sose-leszre
(vagy volna valami
“Gentlemen’s Agreement”, amelyről
az érdekeltek se tudnak?
jól vagyunk eleresztve!);
alulírott, álomba lassúdó rettenettel,
nem tudván, mennyire kelendő
portéka a jövendő, alulírott,
alulírott, ideiglenes,
ideiglenes mindörökké,
meghallgatván a végítélet
trombitáját (Honegger-dallam volt talán),
alulírott, rovásán több millió
halállal, születéssel, átmenettel,
alulírott, átmenet remény s rettenet közt,
alulírott, ideiglenes,
ideiglenes, mindörökké,
alulírott, a hetedik,
a huszadik, az ezredik,
milliomodik halál
és millió-egy születés
súlya alatt, alulírott, alulírott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése